Avarégetés helyett: mit kezdj a lombbal és a nyesedékkel?

A rövid válasz: a lombot és a nyesedéket nem elégetni kell, hanem visszaforgatni a kertbe. A lomb a komposzt „barna” fele (2–3 rész lomb jut 1 rész zöld anyagra), az ágnyesedéket egy komposztaprító apró darabokra szedi, és mulcsként vagy a komposztban hasznosul, a lomb egy része pedig télre takarónak megy az ágyásokra. Ami beteg vagy túl vastag, az a zöldhulladék-gyűjtésbe való, nem a tűzre.

Miért ne égesd el az avart?

Mert a kerted legolcsóbb tápanyag- és talajjavító forrását füstté alakítod. Az őszi lomb jó része nedves, ezért nem lángol, hanem órákig füstöl: a füst szálló port és kellemetlen szagot visz a szomszédokhoz, a hamuban pedig alig marad valami abból, ami a komposztban humusszá válna. Ugyanebből a kupacból fél–egy év alatt morzsalékos komposzt vagy lombföld lesz, az aprított ágból pedig mulcs, amelyet nem kell zsákban megvenni.

Jogi oldalról: a levegővédelemről szóló kormányrendelet [306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §] általános szabályként tiltja a hulladék nyílt téri égetését. Hogy a te településeden a kerti zöldhulladékra pontosan milyen szabály vonatkozik, arról az önkormányzatnál érdeklődj – mielőtt bármit meggyújtanál.

Hogyan komposztáld a lombot?

A lomb szénben gazdag, „barna” anyag, egymagában lassan bomlik. A gyors komposzthoz nitrogéndús „zöld” társ kell mellé: fűnyesedék, zöldségmaradék, friss gyomnövény (mag nélkül). A bevált arány térfogatra 2–3 rész lomb, 1 rész zöld.

• Rétegezz: alulra 10–15 cm durva, aprított ág, hogy a halom alja szellőzzön; erre 15–20 cm lomb, majd 5–10 cm zöld anyag, és ismételd.
• Nedvesíts: a halom legyen olyan nedves, mint egy kicsavart szivacs. A száraz lomb hónapokig változatlan marad, a tocsogó pedig befülled és szaga lesz.
• Forgasd: 4–6 hetente keverd át vasvillával; a levegő felgyorsítja a lebomlást.
• Aprítsd: az egész levél lassan bomlik, az aprított jóval gyorsabban. Ha lombszívóval szeded össze, a gép már aprítva gyűjti – erről a lombfúvó, lombszívó vagy gereblye cikkünkben írtunk részletesen.

Ha sok a lomb, és nincs mellé elég zöld anyag, csinálj belőle külön lombföldet: egy drótháló keretbe gyűjtve, nedvesen tartva 1–2 év alatt sötét, morzsalékos anyaggá érik, amely kiváló palántaföld-adalék és ágyástakaró. A tölgy-, gesztenye- és diólevél lassabban bomlik, mint a gyümölcsfák, a hárs vagy a juhar lombja – ezeket érdemes aprítani, vagy kisebb arányban keverni a halomba.

Mit kezdj az ágnyesedékkel?

A metszésből, sövénynyírásból, ritkításból maradt ágak egészben nem férnek a komposztba, és évekig bomlanak. Egy komposztaprítóval néhány centis darabokra szeded őket, és a térfogatuk töredékére esik vissza: ami eddig egy utánfutónyi kupac volt, abból pár zsáknyi apríték lesz.

A legfontosabb szempont a legnagyobb ágátmérő. A hálózati és akkus aprítók jellemzően 40 mm-es ágig dolgoznak – ez a sövény-, bokor-, rózsa- és a legtöbb gyümölcsfa-metszéshez elég. Vastagabb ágakhoz benzinmotoros gép kell, 50–100 mm-ig. A késes gépek gyorsabbak a zöld, leveles nyesedékben, a hengeres (lassú járású) gépek halkabbak, és a keményebb, szárazabb fát is jól viszik. A gépválasztás részleteit egy külön komposztaprító-vásárlási útmutatóban vesszük végig.

A legnagyobb ágátmérő a gyártó által megadott érték; száraz, kemény fánál a gyakorlatban kisebb lehet. Aprításkor mindig védőszemüveg, kesztyű és hallásvédő kell, az ágat vastag végével előre told a garatba, és a túl leveles, szétágazó nyesedéket előbb vágd kisebbre, mert eltömítheti a gépet.

Hová tedd az aprítékot?

A friss, zöld apríték gyorsan bomlik, ezért a komposztba megy, a lomb mellé: pont azt a szellős szerkezetet adja, ami a tömör, összetapadó levélrétegekből hiányzik. A fásabb, durvább apríték mulcsnak jobb:

• Fák, cserjék, sövény alá: 5–8 cm vastagon terítsd, a törzs körül hagyj 10 cm szabad gyűrűt, hogy a kéreg ne nyirkosodjon be.
• Évelő- és rózsaágyásba: megtartja a talaj nedvességét, fékezi a gyomokat, és lassan humusszá bomlik.
• Kerti útra: a legdurvább apríték járható, puha burkolat a veteményes sorai között.

Egy fontos szabály: a friss fás aprítékot ne forgasd be a talajba. Lebomlás közben nitrogént von el a felső rétegből, ezért a helye a talaj tetején van, vagy előbb a komposztban.

Takarhatod-e lombbal a téli ágyásokat?

Igen, és ez a legegyszerűbb hasznosítás. Egy 5–10 cm-es laza lombréteg megvédi a talajt a fagyszárazságtól és a hirtelen hőingadozástól, a talajlakó élőlényeknek pedig téli búvóhelyet ad. Jól jár vele:

• az évelőágyás és a rózsák töve,
• az epres,
• az ősszel elültetett fokhagyma és a dughagyma,
• a leszedett, üres veteményeságyás, ahol tavaszig csupaszon maradna a talaj.

A gyepen viszont ne hagyd vastagon a lombot: alatta a fű befülled, és foltos lesz tavaszra. Erről a tövig nyírt gyepről szóló és az utolsó őszi nyírásról szóló cikkünkben is írtunk. Tavasszal a takaró lombot húzd le az ágyásokról, és tedd a komposztra.

Mi kerüljön inkább a zöldhulladék-gyűjtésbe?

Nem minden lomb való a házi komposztba. A kerti komposzthalom ritkán melegszik fel annyira, hogy a kórokozókat elpusztítsa, ezért ezeket inkább add le:

• beteg lomb: varasodásos alma- és körtelevél, gombás foltos levelek, a vadgesztenye-aknázómolytól barna gesztenyelevél;
• tuskó, gyökérzet, vastag rönk, amit a géped már nem aprít (a tűzifának valót inkább hasítsd fel – erről a tűzifás cikkünkben írtunk);
• magot érlelt gyom és tövises, gyökérsarjas növények (pl. szeder) nyesedéke.

A zöldhulladék zsákos vagy kukás gyűjtéséről, a hulladékudvarról és a lerakás feltételeiről a településed hulladékszállítójánál vagy az önkormányzatnál tudsz érdeklődni.

Mátra és Bükk lába vagy Jászság: mi a különbség?

Gyöngyös, Eger környékén, a hegylábi kertekben sok a tölgy-, bükk- és gesztenyelomb, ami lassan bomlik, ezért itt különösen megéri aprítani vagy lombföldnek külön gyűjteni. Ősszel és télen jön a szőlő- és gyümölcsösmetszés is: a szőlővenyige és a vékonyabb gyümölcsfaág 40 mm alatt marad, így egy elektromos vagy akkus aprító elég hozzá. Lejtős kertben a komposzttárolót a telek alsó, jobban megközelíthető részére tedd.

A Jászságban és a hevesi síkon a dió-, nyár- és akáclomb a jellemző, a szél pedig széthordja a laza kupacot. Itt hálóval lefedett vagy zárt oldalú komposztkeret válik be, a diólevelet pedig kisebb arányban keverd a többi anyaghoz. A tanyasi nagy telkeken, ahol sok a ritkítandó fasor és a vastagabb ág, benzinmotoros aprító a reális választás.

Gyakori kérdések

Mennyi idő alatt lesz komposzt a lombból?

Aprítva, zöld anyaggal keverve és 4–6 hetente forgatva nagyjából fél–egy év alatt. Aprítás és forgatás nélkül, tisztán lombból (lombföldként) 1–2 év.

Komposztálható a diólevél?

Igen, de lassan bomlik, és nagy mennyiségben gátolhatja más növények fejlődését. Keverd kisebb arányban a többi anyag közé, vagy érleld külön, hosszabb ideig.

Milyen vastag ágat tud aprítani egy elektromos komposztaprító?

A webshopunkban lévő hálózati és akkus gépek – például az AL-KO MH 2500 Slice, az AL-KO MH 2810 és LH 2810 Easy Crush vagy a Husqvarna GS 340is – 40 mm-es ágig dolgoznak. Ennél vastagabb ághoz benzinmotoros aprító kell.

Használhatom a fűnyírót a lomb aprítására?

Száraz, vékony lombrétegnél igen: gyűjtőkosaras fűnyíróval a lombot a fűvel együtt szeded fel, és már aprítva, zöld anyaggal keverve kerül a komposztba. Vastag, nedves lombnál a gép eltömődik, ott a gereblye vagy a lombszívó a jobb.

Mit tegyek, ha nincs helyem komposztálni?

Az aprított ágat mulcsként szinte mind fel tudod használni a fák és cserjék alatt, a lomb egy részével letakarhatod az ágyásokat, a maradékot pedig a település zöldhulladék-gyűjtésén keresztül adhatod le.

Megnézhetem a komposztaprítókat élőben?

Igen, a komposztaprítók megtekinthetők az üzleteinkben. Mivel nem minden gép van mindegyik boltban, indulás előtt hívd a legközelebbi üzletet.

Kérdésed van? Nézz be hozzánk

• Gyöngyös, Mátrai út 8. – +36 30 693 2076
• Hatvan, Horváth Mihály u. 53. – +36 30 693 2087
• Jászberény, Kossuth Lajos u. 96. – +36 30 693 2092
• Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 133. – +36 30 693 2082
• Eger, Barkóczy u. 13–15. – +36 30 985 3218
• Heves, Fő út 19. – +36 30 693 2097

Nyitva tartás: hétfő–péntek 8–17, szombat 8–12. Központi telefonszám: +36 30 797 7575.

A Mátra-Agro Kft. 1999 óta működő, 100%-ban magyar családi vállalkozás, hivatalos Husqvarna szakkereskedés (Gold Partner) és márkaszerviz, hat szaküzlettel Gyöngyösön, Hatvanban, Jászberényben, Hevesen és Egerben. Komposztaprítókat, lombfúvókat, sövényvágókat és a kerti zöldhulladék feldolgozásához szükséges gépeket forgalmazunk és javítunk – a teljes kínálatot a komposztaprítók, a lombfúvók és a sövényvágók kategóriában találod.